Az Aranygyapjú

 

Az Aranygyapjú legendája a görög mitológia egyik története.

Athamasznak, Théba királyának első, isteni feleségétől két gyermeke született. Phrixosz herceg, és Hellé hercegnő.

Második felesége féltékeny mostoha volt, aki éhínségbe taszította az országot, majd felbérelte a jósokat, hogy az állítólag haragvó Isten kiengesztelésére, a királyi gyermekek  feláldozását kérjék.

Már kisérték a herceget, és a hercegnőt a vesztőhelyre, amikor isteni édesanyjuk könyörgésére Hermész egy arany kost küldött a megmentésükre. A kos elragadta őket, de a kislány lecsúszott, és a tengerbe veszett. A fiú eljutott Kolkhisz városába, ahol kedvesek voltak hozzá az emberek. Királyuk az egyik lányát feleségül adta hozzá. Phrixoszt a kos megmentette, de ezért hálából feláldozta  Zeusznak, az Aranygyapjút pedig a királynak ajándékozta.

Volt azonban egy trónkövetelő, aki azt a jóslatot kapta, hogy óvakodjon attól, akinek csak az egyik lábán van saru, és, hogy rokona kezétől fog meghalni. Ő ezen csak nevetett, mert ki az az őrült, aki egy saruban jár?

Egyszercsak  azonban megjelent egy erős, izmos, hosszúfürtű férfi, aki Jaszon, Peliász ? a trónbitorló ? unokaöccse volt. Peliász mindenét neki ígérte, de a trón, és a jogar az övé lesz. Előtte azonban meg kell szerezni a halott kos Aranygyapját, hogy a szelleme visszatérhessen az otthonába.

Jaszonnak megtetszett a kaland, és a legjobb képességű ifjak csatlakoztak hozzá; Héraklész, Orpheusz, Kasztór , és fivére Pollux , Péleusz , Akhilleusz apja. Héra táplálta a kaland utáni vágyat az ifjakban, ezért hamarosan fel is szálltak az Argó nevű hajóra, és elindultak. Jaszon italáldozatot mutatott be Zeusznak. Ezzel elkezdődött kalandos útjuk.

Először egy olyan szigeten kötöttek ki, ahol a nők megölték az összes férfit, a király kivételével, mert azt a lánya elbújtatta és így megmentette. A Lérunosziak  megvendégelték  őket, és ismét útra keltek.

Ezután Héraklész megvált az argonautáktól, Hülász  fegyverhordozója vízbe fulladt.

A következő kalandjuk a Hárpiákkal esett meg.. Ezek horgas karmú,, kampós csőrű, szárnyas, bűzös teremtmények  voltak, akik megbetegítettek minden lényt. Ahol partra tudták húzni a hajót, élt egy öregember, aki a jövőbe látott. Ez Zeusznak nem tetszett, ezért, ha az öreg enni akart, rászabadította az ételére a Hárpiákat, akik bemocskolták, ehetetlenné tették azt.

Amikor az ifjak találkoztak az öreggel, már nagyon sovány, és gyenge volt. Tudta, hogy csak ketten tudják megszabadítani őt; Boreásznak a fiai.Boreász fiai  kivont karddal az öreg mögé álltak. Amint lecsaptak a Hárpiák, biztosan megölték volna őket, de Irisz az Istenek futára megmentette őket, és megesküdött, hogy többé nem bántják az öreget. Ő pedig hálából a veszélyekre figyelmeztette őket, főleg az összecsapódó sziklákra, és a körülötte forró tengerre. A biztonságot galambbal lehet kipróbálni, ha a galamb átjut, akkor, lehet, hogy ők is átjutnak. De, ha nem, fel kell adni a reményt, hogy megszerezzék az  Aranygyapjút.

Lehetetlenségnek tűnt a feladat, de a galamb átjutott a sziklán, épp csak a farktolla sérült meg egy kicsit. Ekkor a hősök megindultak a hajóval, olyan sebesen eveztek, ahogyan csak tudtak, és átsiklottak a sziklák között. Ettől fogva nem csapódtak össze a sziklák. Többé nem jelentettek veszélyt senkire!

Nem jártak messze az Amazonoktól, de ott nem álltak meg, csak egy pillantást vetettek a Kaukázusra..

Eközben az Olümposzon tanácskozás fojt a sorsukról., Héra felkereste Aphroditét, hogy a segítségét kérje, pedig tudjuk, hogy  haragban voltak. A szerelem Istenét meglepte Héra kérése, de megígérte, hogy segíteni fog. Együtt kitervelték, hogy Erósz, Aphrodité fia szerelemre fogja lobbantani a kolkhiszi királylányt Jaszon iránt.

Médea, a király lánya nagyszerűen értett a mágiához, és biztosan meg tudja védeni az argonautákat.

Amikor megérkeztek az ifjak, a nagy nyüzsgésben, amint Médea a pillantását Jaszonra vetette, Erósz előkapta az íját, és kilőtte a nyilait a lány szívébe.

A nagy vendéglátás után elmondták, hogy milyen ügyben járnak, és az Aranygyapjúért cserébe bármit megtesznek. A királynak nem tetszettek a jövevények, ezért azt mondta, hogy bizonyítsák be, hogy milyen bátrak,, és nekik adja az aranygyapjút.

A próba, az, hogy járomba kellett fogni egy pár bronzlábú, tűzokádó bikát, és felszántani egy darab földet, aztán sárkányfogakkal beültetni a barázdákat. A fogakból felfegyverzett ifjak kelnek ki, ezeket le kell kaszabolni. Maga a király is megtette ezt, és nem akarta olyannak adni az Aranygyapjút, aki nem olyan bátor , mint Ő.

Jaszon helyett többen is ki akartak állni, de Médea adott neki egy balzsamot, amitől sebezhetetlen lesz egy napig. Korábban már elárulta Médea, hogy neki mágikus ereje van. Médea azt is mondta, hogy a sárkányfogak közé dobjon egy követ is, ezen majd a harcosok összevesznek, és egymás által halnak meg. Médea velük szökött, mert tudta, hogy az Aranygyapjút egy sárkány őrzi, és az elalszik az Ő dalára.

Minden Úgy történt, ahogyan Médea mondta.

Jaszon leemelte a faágról az Aranygyapjút, és eveztek tovább a tengeren. Médea olyan szerelmes volt Jaszonba, hogy vele szökött.

Amikor a király ezt megtudta, hatalmas sereggel üldöztette az Argót. Kilátás sem volt a menekülésre. Médea ezúttal csak egy módon tudott segíteni a szerelmének. Úgy,

hogy megölte a fivérét. Már csak el kellett hajózniuk Szkülla, és Kharüldisz nevű örvény között, keskeny hajóúton, ami sikerült, ezzel megmenekültek!

 

 

 

Oldalmenü
Olajfestményeim

,,Mert magamat kigúnyolom ha kell,

de ha más mondja, ezt nem tűröm el!"

Képeladás, bemutatás
Naptár